2018. február 2. péntek, 08:30
A mezőgazdaságot forradalmasító technológiák évezredek óta ugyanazokat a mintázatokat követik: használatukkal rövidebb idő alatt jelentősen nő a termés, könnyebbé teszik, majd kiváltják az emberi munkát. Az első ekétől a jövő mesterséges intelligenciáiig.
  • Az először Egyiptomban és Kínában használt eke forradalmasította a korabeli mezőgazdasági tevékenységet.
  • A következő nagy változást a gépesítés, a gőzzel működő traktorok jelentették.
  • A traktorok után megjelenő kombájnokkal és műtrágyákkal szintén nőtt a produktivitás.
  • Az 1990-es években indult biotechnológia és a genetikailag módosított organizmusok szintén komoly, sokszor azonban vitatott/megkérdőjelezett változásokat hoztak.
  • A mezőgazdaság következő forradalmát és szinte teljes automatizálását a mesterséges intelligencia hozza el.  

 

A Homo sapiens ősidők, de legalábbis Krisztus előtt 20000 óta foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Nagyjából akkora datálható, hogy távoli eleink elkezdtek gyűjtögetni és megenni magvakat. A halász-vadász életformáról a mezőgazdaságira történő áttérés a folyamatos vándorlást követő letelepedéssel függ össze.

Bő 10 ezer évvel később, a neolitikumban nyolc magot vetettek el élelmezési céllal a Mediterráneum keleti részén – ezért tekintik Levantét a mezőgazdaság őshazájának. Kínában akkoriban kezdték háziasítani a rizst, Mezopotámiában pedig Krisztus előtt 11000 körül már megszelídítették a sertéseket, majd a juhok és a szarvadmarhák következtek.

 

Eke

A Krisztus előtti 4. évezredben a Föld több részén (Mediterráneum, Mezopotámia, India, Kína, Andok) végeztek komoly mezőgazdasági tevékenységet, és az évezred közepén Egyiptomban (más források szerint Kínában) megjelent a területet elsőként forradalmasító és egyben a világot is megváltoztató szerszám, technológia – a szántóföldet előkészítő, akkoriban ökör által húzott eke, az egyiptomiak szerint Ozirisz találmánya.

Nem a semmiből pattant elő, hiszen már az őskorban is hegyes csontokkal és faágakkal lazították a talajt, és valószínűleg akkor is használtak ekeféle szerkezeteket. Először ember, később állatok, majd gépek vontatták, de az anyagot, ekevasat és a kivitelezés módját leszámítva, alig korszerűsítettek rajta, a mai napig ugyanazon elv szerint működik. A korai 19. században a vadnyugati pionírok is hasonló szerszámmal túrták a prérit.  

Az eke hatására a korai gazdák több földet műveltek meg gyorsabban, így rövidebb idő alatt növelték a termésmennyiséget.

 

1837-ben egy Illinois állambeli kovács, John Deere feltalálta a fa- és vasekékkel szemben hamar megtisztítható polírozott acélekét.

 

Céget is alapított rá, amely acéleke mellett vasvillákat és lapátokat árusított. 1855-ig 13 ezret adtak el…

A vállalat ma a világ egyik legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója.

 

Traktor

A traktor megjelenése előtt a farmerek saját vagy állatok (ökrök, lovak, öszvérek) fizikai erejét használva művelték a földet. Az ipari forradalommal megjelentek a gőzgépek, az 1870-es évektől amerikai gazdaságokban gőzmeghajtású szerkezetek segítették a búza betakarítását. A későbbi traktorok behemót elődei mezőről mezőre vontattak cséplőgépeket, ahol a farmerek a szalmából kiválogatták a magvakat.

A mezőgazdaság velük lépett a modern korba.

A traktorok az 1920-as évektől elég könnyűek és sokoldalúak voltak már ahhoz, hogy a földeken dolgozzanak. 1924-ben a Farmall, az első általános rendeltetésű gép már betakarítókat és sokféle más eszközt működtetett. Egy évtizeden belül akkorára nőtt az igény, hogy napi 200-at gyártottak belőle. Más cégek, köztük a John Deere szintén elkezdtek hasonló traktorokat készíteni.

Ugyanaz történt, mint az ekével: farmerek több földet műveltek meg rövidebb idő alatt, kevesebb segítséggel lett nagyobb a termés.

 

Kombájn

A betakarítást gyorsan kell elvégezni, mert minél hamarabb elkészülünk vele, annál hatékonyabb. és annál jobb a termés. Csakhogy a gépesítés előtt a folyamat rendkívül kemény és időigényes munkát igényelt. A farmerek lekaszálták a növényeket, kézzel kiszedték a magokat, és a szárakat összerakták. A magokat a gőzzel működő cséplőgép elterjedése után változatlanul kézzel válogatták ki.

Az első önmeghajtó kombájnt 1886-ban szabadalmaztatták, napi 40 hektárt takarított be. Kézi erővel napokig tartott ugyanez a munka. Csúcstechnológiás kései utódai sokban hasonlítanak az ősgépre, például a kalászvágó szerkezetet ugyanúgy a gép elejére szerelik, és az alapfunkciók is ugyanazok.

A mai vágószerkezetek viszont a betakarítandó növények függvényében cserélhetők, szenzorok figyelik a magokat, GPS-technológia rögzíti a teljesítményre vonatkozó adatokat.

 

Trágya

A mezőgazdaság egyik legnagyobb változását hozó trágya széleskörű használata előtt a termés növekedése kizárólag a talajban lévő anyagoktól és az öntözéstől függött. A mai nitrogén, foszfát és kálium-karbonát keverék műtrágyák garantálják, hogy minden évben ugyanazt a földet használjuk növénytermesztésre. Így könnyebb és pontosabb előrejelzések készíthetők, plusz nem kell új talajt termőterületté átalakítani.

Az első műtrágyák az első traktorokkal egyidőben, az 1880-as évek végén kerültek piacra.

 

1890 és 1899 között az amerikai farmerek évi 1,8 millió tonnát használtak. (2008-as adat: világviszonylatban 185,1 millió tonna.)

 

A műtrágya és a növényvédő-szerek azonban környezetvédelmi kérdéseket is felvetnek. A nitrátok például szennyezhetik a talajvizet.

 

Biotechnológia

A gyakori kételkedő észrevételek ellenére a biotechnológiának egyre több a mezőgazdasági alkalmazása. Az alapelvek sokkal régebbiek magánál a technológiánál: a történelem során az ember mindig szelektíven tenyésztett állatokat, termesztett növényeket, igyekezett kihasználni, hathatósan érvényre juttatni legelőnyösebb tulajdonságaikat.

A modern biotechnológiával egybeforrott genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) sokkal rövidebb múltra tekintenek vissza. Az első „mesterséges” növényeket az 1990-es évek közepén termesztették. Azóta nagyobb terméshozamú, rövidebb életciklusú, járványoknak és fertőzéseknek jobban ellenálló újabb és újabb hibrideket hoznak létre.

2012-ben az amerikai gyapot 94, a szójabab 93, a kukorica 88 százaléka genetikailag módosított magokból készült. Az amerikai élelmiszerek 70 százaléka tartalmaz GMO-alapú összetevőt.

A hosszútávú hatásokról folytatott állandó viták ellenére, a biotechnológia egyértelműen produktívabbá teszi a mezőgazdaságot. Ez azért is fontos, mert a farmerek száma folyamatosan csökken – 1870-ben az amerikai lakosság 53, 2000-ben mindössze 2 százaléka végzett mezőgazdasági tevékenységet…

 

Mesterséges intelligencia

Az infokommunikációs technológiák kulcsszerepet játszanak a precíziós mezőgazdaságban, a mezőgazdaság automatizálásában, a negyedik ipari forradalom gyűjtőkategóriába sorolható negyedik mezőgazdasági forradalomban.

A világvezető IT-vállalatok cégfelvásárlásai, a számítógépes kapacitások drasztikus növekedése és a big data korának irdatlan adatmennyisége egyre kifinomultabb mesterségesintelligencia-megoldásokat tesz lehetővé.

 

Ezek az általában gépi tanuláson és ideghálókon alapuló eljárások robotoktól, drónoktól kezdve a különféle felismerő technológiákig már ma is ezer és egy alkalmazásban segítik a mezőgazdaságot.

 

A jövő egyértelműen a még nagyobb automatizáció, ember és gép hatékonyabb együttműködése felé vezet, a hagyományos szántóföldek mellett nagyvárosokban is terjedő mezőgazdaság pedig csak profitálhat ebből a jövőből.

Kapcsolódó fájl:
   change5.jpg

Twitter megosztás Google+ megosztás