A sertéságazat Magyarországon stratégiai jelentőségű, amit jól érzékeltet, hogy a teljes agrárkibocsátás 8 százaléka ehhez az ágazathoz kötődik. Mivel azonban a hazai termelők ezzel is csupán az európai kibocsátás 2 százalékát adják, nem a magyar piac az ármeghatározó - mondta Feldman Zsolt. Az államtitkár az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Mezőgazdaság című hetilap által szervezett szakmai tanácskozáson ismertette, hogy a sertésállomány 2,9 millió volt, és 4,7 millió sertést vágtak. 

Az ágazat importja tavaly 411 millió euró volt, az export értéke meghaladta a 330 millió eurót. A sertéspestis miatt az ország volumenben piacainak egyharmadát, értékben 43 százalékát veszítette el. Ezért is fontos, hogy a belföldi piacra összpontosítsanak - tette hozzá.

A hazai termelők hatékonysága elmarad a versenytársakétől. Magyarországon a sertés kilogrammra vetített élősúlyának termelési költsége 2017-ben 1,2 euró volt, míg az Egyesült Államokban 0,73 euró, Spanyolországban 1,03 euró. Ugyanebben az évben a 30 és 120 kilogramm közötti hízlalási fázisban egy kilogramm súlygyarapodáshoz Magyarországon 3 kilogramm takarmányra olt szükség, míg a hollandoknak és a belgáknak mintegy 2,6 kilogrammra. A munkaerő hatékonysága is töredéke itthon a nyugati értékeknek. 

A Vidékfejlesztési Programban a sertéstelepek korszerűsítésére kiírt pályázatban eddig közel 200 kérelmet támogattak 29 milliárd forintnyi kötelezettségvállalással. Emellett a kormány 2014. és 2020. között 300 milliárd forintot fordít az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére, az állatjóléti támogatásokra idén közel 20 milliárd forint jut - tette hozzá.

NAgyon fontos az ASP kordában tartása. hogy a vírus ne jelenjen meg a házisertés-állományban – hangsúlyozta Feldman Zsolt. A verseny, és például a nyugat-európai állatvédők hatásának növekedése az európai szabályozásra nagy kihívások elé állítja a sertéstartókat. Szerinte egy ilyen helyzetben egyedül nehéz talpon maradnia egy-egy sertéstartóknak, ezért összefogásra, illetve hatékonyságnövelő fejlesztésekre van szükségük, amelyeket az agrártárca továbbra is ösztönöz.