Még mindig viharos vizeken – ezt a címet adta a húsipar helyzetét értékelő, és hagyományos, húsvét előtti sajtótájékoztatóján bemutatott prezentációjának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke.  Mint mondta, bár ez az elmúlt években nem volt megszokott, 2018-ban az élelmiszeripar termelésének volumene meghaladta az iparét, előbbi 4,9, utóbbi pedig csak 3,5 százalékkal bővült. AZ elmúlt évekre ugyanakkor jellemző, hogy az élelmiszeriparban jóval nagyobb kilengésekkel hullámzik a teljesítmény, mint az iparban.

Tavaly a sertéslétszám gyakorlatilag stagnált, decemberben 2,871 milliós volt, miközben az EU-ban 1 százalékos csökkenést mértek. Figyelemre méltó, hogy eközben a kocalétszám 4 százalékkal emelkedett, ami Éder Tamás szerint a nagyobb, korszerűbb telepekkel rendelkező cégeknek köszönhető. A vágásszámokból az látszik, hogy a sertéságazatban 2014-ben kezdett áfacsökkentésnek jelentős tisztító hatása volt: azóta ugyanis 1 millióval,  27 százalékkal nőtt a vágáslétszám, noha a sertéslétszám 4,5 százalékkal csökkent.

Tavaly az élősertés átlagára 11 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2017-ben, úgy, hogy a hazai ár folyamatosan meghaladta az uniós, illetve a világpiaci szintet. Így a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia. A baromfifeldolgozást is magába foglaló húságazat kibocsátása meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, tartósítás 292 milliárd forintot, a hús és baromfihús készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki. A főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás, tartósítás ágazat exportja 8,6 százalékkal csökkent, ugyanis az áprilisban megjelent afrikai sertéspestis miatt Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát. A kiesett távol-keleti piacokat az ország pótolni tudta, de csupán volumenben, értékben nem. A belföldi értékesítés jelentősen, 9,8 százalékos nőtt.
A Kínában is megjelent afrikai sertéspestis miatt rengeteg sertést vágnak ki, a kieső mennyiséget pedig a világpiacról pótolják, ami felhajtotta az árakat. Magyarországon az első negyedévben 30 százalékkal emelkedett az élősertés ára. Emellett a munkabérek 10 százalékot meghaladó emelkedése, valamint az energia és a csomagolóanyagok árainak emelkedése is sújtja az ágazatot. Éder Tamás szerint az ágazati szereplőknek a túlélésük érdekében árat kell emelniük.

A tájékoztatón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta, várhatóan, az előző évekhez hasonlóan, az idén is 10 milliárd forintos nagyságrendben költenek majd az ünnepi időszakban sonkára a vevők.