A termőföldár-növekedés ugyanakkor – bár mérséklődő ütemben– folytatódott, a 2016-os 22 százalék után átlagosan 5,6 százalékkal keltek el magasabb áron a parcellák – idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) földpiaci összefoglalóját a Világgazdaság.

Csökkent a szántók részesedése a forgalomból, hiszen míg 2016-ban az összes értékesített termőföldterületen belül 83 százalékot ért el, tavaly már csak 72 százalék volt az aránya. A 14 százalékot kitevő erdő, a gazdát cserélt területek 11 százalékát adó gyep, valamint a 4 százaléknyi szőlő- és gyümölcsültetvény aránya ugyanakkor egyaránt növekedett.

A földpiaci forgalmat 2016-ban a „Földet a gazdáknak!” program emelte 232 ezer hektárra, mint ahogyan a tavalyi visszaesést a földeladási program kifutása okozta. Ugyanakkor az elmúlt évi 73 ezer hektárnyi földforgalom az összes terület 1,2 százalékát tette ki, ami jóval magasabb az állami földeladások előtti, 2015-ös 0,7 százaléknál, illetve 41 ezer hektárnál.

Az elmúlt évben a szántó ára az átlagnál kisebb mértékben, 3,7 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,4 millió forint volt. A többi művelési ágra bejegyzett földterületen a drágulás nagyobb mértékű volt: a szőlőültetvények ára 16, a gyümölcsösé és az erdőé 12-12, a gyepé 9,7 százalékkal lett magasabb. A szántók átlagára tavaly Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legnagyobb, hektáronként 1,7-1,8 millió forint, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb, 700-900 ezer forint.

Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik, ezen belül a szántóknál a legmagasabb, 55 százalék a bérelt területek aránya. Ebben a művelési ágban az éves bérleti díj a 2016-os 8,2 százalékos növekedés után további 5,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 52,3 ezer forint volt.