Az idén a tavalyinál 6,4 százalékkal kisebb a hazai zöldségtermő terület. A főbb kultúrák közül nagyobb területen tervezik zöldborsó és étkezési paradicsom termelését a gazdálkodók a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központba (NAIK) integrált, és így nevet is váltó Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint. A sikernövénynek számító csemegekukorica tervezett területe 13,6, a zöldpaprikáé 21,5, a görögdinnyéé 10,7, a vöröshagymáé 3,1, a zöldbabé 16,5 százalékkal, a karfiolé pedig 18,3 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – írja a Világgazdaság.

Már tavaly is hasonló mértékben zsugorodott a zöldségfélék vetésterülete az előző évihez képest, de akkor a csemegekukorica, az ipari paradicsom, a karfiol és a görögdinnye termőterülete növekedett, míg a zöldpaprikáé 12 százalékkal kisebb lett. Egyes zöldségféléknél az előző évi piaci történések, másoknál a zöldségfeldolgozók igényei szabják meg a termőterületet, de a hazai piacon ez nem okoz drasztikus változást – mondta a lapnak Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. A tervek szerint a dinnye területe valamivel több, mint 400 hektárral csökken, ami adódhat abból is, hogy az idén a nem főállású dinnyetermesztők visszafogják a termelésüket. Ugyanakkor Hunyadi István szerint az ettől eltérő piacú csemegekukorica esetében a feldolgozók termeltetnek. Így a több mint 4 ezer hektáros termőterület-visszaesés abból adódhat, hogy esett a feldolgozóüzemek igénye.

A zöldpaprika termelése szabad földön elég kockázatos dolog, a szakmai igazgató szerint a feldolgozóipari rendelések csökkenése itt is szerepet játszhat a termőterület – egyébként 350 hektáros – esésében. A paprika fólia, illetve üvegház alatti termelésében ugyanakkor jelentős technológiai előrelépés történt, így emelkedtek a hozamok, a termés teljes mennyisége pedig arányosan követi a terület változását: 2017-ben például 2013-hoz képest 17 százalékkal nagyobb területről 73 százalékkal több termést takarítottak be. A szabadföldi zöldségtermelésben is jól jött az eső, segített a növények fejlődésének beindulásában. Az is igaz ugyanakkor, hogy az aszály itt nem fenyegetett annyira, mint a gabonatermesztőknél, hiszen az ebben az ágazatban dolgozó termelők döntő hányada öntözésre rendezkedett be – mondta Hunyadi István. A vetéskor még nagyon száraz volt a talaj, és a lehűlés is visszavetette a növények fejlődését, de ilyenkor még korai véglegeset mondani az előttünk álló zöldségszezonról.

A területcsökkenésben szerepet játszik az is, hogy kiöregedett az a termelői réteg, amely még a kárpótlásból jutott földhöz, de nem akkorához, amelyen szóba jöhetett volna gabona vagy olajos magvak termesztése – mondta a lapnak egy, a zöldségkereskedelemben érdekelt szakértő. Sok gazdálkodónak el is ment a kedve a termeléstől az alacsony felvásárlási árak miatt. Közben a nagyüzemi módon, hatékonyabban termelő, ráadásul a kedvezőbb időjárás előnyeit kihasználni tudó spanyol, olasz, görög és török konkurencia mellett az exportpiacokon a magyar termékek marginalizálódtak, a belső piac pedig nem elég erős.