Magyarországon az uborka termése az 1990-es években 100 ezer tonna körül alakult, ezt követően folyamatosan csökkent, 2017-ben 33,6 ezer tonna volt  a termés. Eközben a hajtatott uborka termőterülete nem változott számottevően, 100 hektár körül alakult az elmúlt években. Az összes termés kétharmada hajtatott uborka, a többi ipari feldolgozásra kerül. A friss fogyasztásra kerülő melegigényes uborka előállítása szinte teljes egészében termesztőberendezésekben történik – írja jelentésében az AKI.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci felmérése szerint a magyarok egy főre vetítve 1,6-1,8 kilogramm kígyóuborkát fogyasztanak évente, míg Nyugat-Európában a kígyóuborka fogyasztása átlagosan 2,0-2,2 kilogramm között alakul fejenként. Szakértők szerint Európában több éve tartó trend a minizöldségek, így a kisméretű uborkák iránti érdeklődés növekedése. Az európai tendenciáknak megfelelően a magyar fogyasztás is növekszik, a vásárlók egész évben igénylik a friss uborkát

A KSH adatai szerint a friss vagy hűtött uborka külkereskedelmi egyenlege negatív volt az elmúlt években. Az import elsősorban Németországból és Spanyolországból érkezik. Mennyisége tavaly 11 százalékkal 13,3 ezer tonnára nőtt. A kivitel ugyanakkor 30 százalékkal, 2,5 ezer tonnára csökkent 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest. A friss vagy hűtött uborka importjának értéke 2,82 milliárd forint, az exporté 601 millió forint volt 2018-ban.

Az apró uborka külkereskedelmi egyenlege pozitív volt az elmúlt években. A kivitel – elsősorban Csehországba és Németországba – 33 százalékkal 4,5 ezer tonnára, a behozatal 46 százalékkal 985 tonnára csökkent 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest. Az apró uborka exportjának értéke 1,11 milliárd forint, az import értéke 169 millió forint volt 2018-ban Az elmúlt évek során az ecetes uborka exportvolumene csökkent, azonban 2018-ban 54 százalékkal 15,2 ezer tonnára nőtt, az értékét tekintve 72 százalékkal 3,30 milliárd forintra ugrott. Főbb célpiacok Franciaország, Románia, Lengyelország és Hollandia voltak.

A Budapesti Nagybani Piacon a spanyolországi kígyóuborka nagykereskedelmi ára 2 százalékkal magasabb (524 forint/kilogramm) volt 2019 1–13. hetében, mint egy esztendővel ezelőtt, ezt követően nem szerepelt a kínálatban. A belföldi kígyóuborka a 7. héten jelent meg a kínálatban, és termelői ára 4 százalékkal, kilónként 580 forintra csökkent 2019 8–14. hetében 2018 azonos időszakához viszonyítva. A belföldi berakó uborka a 11. héten lépett a piacra, és a kilogrammonkénti 725 forintos termelői ára 19 százalékkal volt alacsonyabb 2019 11–14. hetében, mint az előző év azonos időszakában.

Az Európai Unióban 2017-ben 2,7 millió tonna uborka termett. A legnagyobb európai uborkatermelő Spanyolország 635 ezer tonna terméssel. Ezt követte Lengyelország 544 ezer, majd Hollandia 400 ezer tonnával. A fajlagos hozamban lényeges különbségek vannak: Hollandiában csaknem 69 kilogramm uborkát takarítanak be egy négyzetméterről; lényegesen többet, mint Spanyolországban, ahol 8,5 kilogrammot.

Friss uborkából a legtöbbet, 636 ezer tonnát Spanyolország értékesítette Hollandia pedig 425 ezer tonnát adott el.  A vezető frissuborka-importőr Németország volt, amelyik 470 ezer tonnát hozott be. A közösség belső piacán a legtöbb apró uborkát Csehország (6,7 ezer tonna), Románia (5,3 ezer tonna), valamint Magyarország (4,5 ezer tonna) értékesítette 2018-ban. A vezető apróuborka-importőr Csehország (8,4 ezer tonna) volt.

Az Európai Bizottság adatai szerint a kígyóuborka átlagos nettó termelői ára 0,85 euró/kilogramm volt márciusban, ami 16 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Spanyolországban 45 százalékkal 0,58 euró/kilogrammra emelkedett, ugyanakkor Hollandiában 2 százalékkal 1,45 euró/kilogrammra csökkent az uborka ára.