A magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel élelmiszergazdaság útjai igazából az uniós csatlakozás után váltak el. A 2004-től 2010-ig tartó időszakban lett látványos az eltérő fejlődés: míg Magyarország és Szlovákia stagnált, Csehország némileg növekedett, addig Lengyelország kilőtt, és 36 százalékkal növelte teljesítményét – vetette fel bevezetőjében a kerekasztalt levezető Éder Tamás, a Bonafarm Csoport pr és vállalati kapcsolatok igazgatója.

Megnyílt a piac, stabil gazdasági környezet keletkezett, vagyis az uniós csatlakozás nagyon jót tett a lengyel mezőgazdaságnak – mondta Marcin Gospodarowic, a lengyel agrár- és élelmiszeripari kutató intézet képviselője. A közvetlenül a csatlakozás után érzékelhető bővülést szerinte nagyon jól megalapozta, hogy az 1990-es években a lengyel állam által nyújtott támogatásokat modernizációra fordították. Azonban a lengyel agrárágazat növekedése ennek ellenére csupán a mezőgazdasági terület csupán 10 százalékán folyó gazdálkodás eredményességének volt köszönhető, a parcellák nagyobb részén a bővülés extenzív volt – mondta.

A megnövekedett termelés következtében keletkezett nagyobb árumennyiség felvételét segítette, hogy a lengyel belső piac elég nagy, de a szubvenciók miatt a lengyel élelmiszertermelők tőkeellátottsága javult, ami pedig segítette az exportot is. Ebben versenyelőnyt jelentett számukra, hogy alacsony költségekkel termeltek – tette hozzá.

A szlovák agrártermelés hozzáadott értéke alacsony, hektáronként 300 euró, ami nem elég a fejlesztésekhez – mondta Peter Horny, a szlovákiai Unicredit Bank agrárdivíziójának vezetője. Aggasztónak nevezte, hogy az utóbbi évtizedben nem emelkedtek például a cukorrépa-, a búza- és a kukoricahozamok. A 2 milliárd eurós termelés nem változott, ami felveti a kérdést, hogy milyen hatékonyan költötték el a támogatásokat. Csehországban ugyan növekedett az agrárteljesítmény, de ez kevés volt ahhoz, hogy megközelítsék az EU 15-ök szintjét, a különbség megmaradt – emelte ki Tomás Doucha, a prágai agráregyetem professzora.  

A magyar EU-csatlakozás utáni agrárteljesítményt a növénytermesztés fejlődése, és az állattenyésztés visszaesése jellemezte. A 2010 utáni időszakban pozitív folyamat indult el, de a bővülés alacsony szintű volt – mondta Kapronczai István, az OTP Agrár szakértője, aki szerint a magyar növekedés enyhén meghaladta a változatlan áron számított évi1,4 százalékot, aminek persze örülni kell. Ugyanekkor ez a növekedés nem elsősorban az agrárpolitika teljesítményének köszönhető, hanem például annak, hogy a támogatás felzárkózott az uniós szintre – jegyezte meg.  

Közös vonás a V4-ek EU-csatlakozás utáni agrártörténetében, hogy növekedtek az átlagos üzemméretek, de azért jelentős a különbség. Csehországban 76, Szlovákiában 73 hektár az átlag, míg Lengyelországban csupán 10 hektár. Utóbbi országban jelenleg 1,4 millió gazdaság működik, közülük azonban csak 350 ezer mérete haladja meg a 10 hektárt. Marcin Gospodarowic szerint a gazdaságok döntő hányada a túlélésre rendezkedett be, ez azonban sokaknak nem sikerül. Az EU-csatlakozás óta erőteljes a koncentráció, a legkisebbek eltűnnek a piacról. A termőföld ára is erőteljesen emelkedett az utóbbi időben: a 2013-as 6 ezer euróról mára 10 ezer euróra. A földszabályozás ugyanakkor szigorodott, mivel a nem helybenlakók számára megnehezítették a vásárlást, ami lelassította  a koncentráció ütemét.

Szlovákiában 16 ezer gazdasági egység kap támogatást, de csak 2 ezer az aktív gazdálkodó. A teljes földterület negyedét nagy vállalatcsoportok művelik, és a terület 80 százaléka bérlet.

Csehországban a gazdaságok tíz százaléka használja a földterületek 80 százalékát, így a támogatások nagy része is egy szűk réteghez kerül.

Magyarországon az elmúlt 15-20 évben eltűnt 200 ezer kisgazdaság, azaz itt is megfigyelhető a koncentráció. Nagy problémát jelent ugyanakkor, hogy nem átlátható a struktúra, a szabályozás miatt sokan „szétírták” az egy egységhez tartozó területeket, azaz szétvált a jogi és az ökonómiai egység.

Kapronczai István szerint elgondolkodtató, hogy míg visegrádi országok közül a magyar földárak a legalacsonyabbak, addig itt a legmagasabbak a bérleti díjak.