A Baromfi Termék Tanács (BTT) arról értesítette tagjait, hogy az Agrárminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatás az első negyedévben „kimarad”, és az uniós jóváhagyás után várhatóan csak április 1-jétől indul. A Világgazdaság cikke szerint a tárca várhatóan 2025-ig évente 12,1 milliárd forintos kerettel hirdeti meg a programot, a kieső támogatás pótlására pedig további támogatási konstrukció kialakításán is dolgoznak illetve a de minimis támogatásokon keresztül igyekeznek forrásokat juttatni az ágazatba.

A  2007-ben indult állatjóléti támogatási konstrukcióról az EU-val kötött megállapodás tavaly év végén lejárt. Az agrártárca azt közölte, hogy már áprilisban megkezdte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az új támogatási program meghirdetéséről, de a szakmai egyeztetések nem zárultak le. Ahhoz ugyanakkor, hogy áprilisban tényleg elindítható legyen a program, a megállapodásnak nagyon rövid időn belül meg kell születnie – állítják szakmabeliek.

Az állatjóléti támogatást 2007-től kaphatják a jogszabályban rögzített többlet állatjóléti vállalásokat teljesítő termelők – mondta a lapnak Csorbai Attila, BTT elnök-igazgatója. A kezdetben 4 milliárd forinttal meghirdetett támogatási konstrukció tavaly már 12 milliárd forintosra duzzadt.

Mivel a támogatás visszamenőlegesen nem adható, az első negyedévben 3 milliárd forintos forráskieséssel kell számolnia a baromfiágazatnak. A BTT számításai szerint ez az egyes termékpályákra lebontva a csirkénél 1,3 milliárd, a tyúkállományoknál 150-200 millió, a pulykaágazatnál 620 millió, a víziszárnyas-termelésnél pedig mintegy 700-900 millió forint kiesést jelent. Ennek a termelésre gyakorolt hatása valószínűleg az első negyedév után jelentkezik, mivel az eddigi tapasztalatok szerint az első negyedéves támogatások kifizetése június közepétől szokott megtörténni. A terméktanács előrejelzése szerint így a nyár elején egy jelentős „likviditási lyuk” keletkezik a termelőknél, és az ágazatban attól tartanak, hogy egy hasonló nagyságrendű forrás bevonása nélkül akár el is lehetetlenülhet sok termelőm finanszírozása. Kérdés ugyanis, hogy a bankok hogyan reagálnak a támogatás kiesésére. A termelés jövedelemtermelő-képessége pedig olyan mértékben csökken, hogy az jelentős termelői réteget a termelés szünetetetésére, vagy akár az ágazat elhagyására is késztethet. Ebben a helyzetben ugyancsak komoly lehet a veszélye annak, hogy az egyébként a hazai állattenyésztő ágazatok között kiemelkedően jól szervezett integrációkkal rendelkező ágazat a nagy multinacionális cégek könnyű akvizíciós célpontja lehet.

A brojlercsirkét nevelők számára a negyedéves támogatás kiesése azt jelenti, hogy darabonként 31,5 forint, vagyis kilogrammonként 13 forint támogatáshoz nem jutnak hozzá – mondta a Világgazdaságnak Tóth Jenő, a brojlercsirkét termelő Mátra Csirke Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte ez az összeg szükséges volt ahhoz, hogy a termelők folytatni tudják tevékenységüket, és versenyképesek legyenek a külföldi konkurenciával. Mint mondta, ebben a helyzetben a felvásárlóknak és a termékpálya többi szereplőjének meg kellene vizsgálni, hogy mennyit tudnak átvállalni a kieső támogatásból, mert ha ez csak a termelők terhe marad, akkor az olyan mértékű termelés-visszaesést okoz, amelyben az ágazat egésze ellehetetlenül.