Tavaly tavasszal merült fel, hogy a családi gazdaság jelenlegi formája helyett vezessék be a családi mezőgazdasági vállakozás cégformát, mely jogi személyiséggel bír, és működtetése során a családtagok korlátozott anyagi felelősséggel rendelkeznek, hasonlóan ahhoz, ahogy az a kft.-k esetében működik. 

Ennek legfőbb célja az átláthatatlanság csökkentése, de a javaslatok szerint kedvezményes mezőgazdasági adózás is tartozna az új cégformához. A NAK azt szeretné, ha a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forint összeghatárig lennének adómentesek a családi mezőgazdasági vállalkozások esetében. De jó lenne-e ez? Az Agro Napló legfrissebb számában erről kérdezett szakmabelieket.

Dr. Kapronczai István, OTP Agrár szakértője a javaslat kapcsán az Agro Naplónak írt elemzésében leszögezte: ez a tervezet fő irányait tekintve támogatható, mindenképpen előrelépést jelent a mostani szabályozáshoz képest. Ugyanakkor látni kell, hogy az átláthatatlanságból eredő problémák mérséklése, megszüntetése érdekében szükség van egyéb szabályozások, elsősorban pedig az adórendszer racionalizálására is.

Kapronczai szerint a családi mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozó tervezett jogszabály önmagában nem elég annak a problémának a megszüntetéséhez, hogy Magyarországon a mezőgazdasági termelő fogalmát több jogszabály többféleképpen, egymást sokszor csak részben átfedve definiálja. Mindenképpen szükséges a különféle kategóriák és a hozzájuk kapcsolódó regulák újragondolása annak érdekében, hogy a fogalmak, a termelés kereteit adó jogi kategóriák és az üzemméret összhangját megteremtsük.

A tervezett családi mezőgazdasági vállalkozás cégforma bevezetésének azonban csak akkor van értelme, ha ezzel elérjük a jelenlegi őstermelői gazdálkodási forma megszüntetését, esetleg szerepének jelentős visszaszorítását, kiváltását. Az őstermelő ma Magyarországon a legelterjedtebb gazdálkodási forma. Adójogi kategóriaként hozták létre - elsősorban politikai célok érdekében. Következménye az ökonómiailag egységes gazdaságok adóoptimalizálás miatti "szétírása" a családtagok és ismerősök között. Ezzel az ágazat transzparenciája jelentősen gyengült, még jobban teret nyert a fekete- és szürkegazdaság - szögezte le az OTP Agrár szakértője.

Hozzátette: az őstermelői forma kiváltását oly módon célszerű megtenni, hogy az őstermelői kedvezmények kizárólag a szociális jellegű gazdálkodással összefüggésben maradjanak meg, mint adójogi kategória megszűnjön (ne kapcsolódjon hozzá általános adóelőny), közjogi keretek közt pontos tartalommal kerüljön meghatározásra. Azok a gazdálkodók, akik nem maradhatnak az őstermelői kategóriában, azok legyenek "átirányíthatóak" családi mezőgazdasági vállalkozás cégformába.

Kapronczai úgy véli, szempont kell legyen az is, hogy az adóterhelés összességében ne növekedjen. E fenti igény megfogalmazása mindjárt átvezet az adózás, az adórendszer kérdéséhez, hiszen a tervezett átalakítás csak ezzel összefüggésben értelmezhető. A jelenlegi mezőgazdasági adózási rendszer egyrészt elősegíti az adóelkerülést, így ösztönzi a feketegazdaságot, vagy támogatja a támogatásokból való létfenntartást és a kevéssé hatékony termelést.

Mindezek miatt a mezőgazdasági adó- és járulékrendszer általános reformja a közeljövőben elkerülhetetlen. Alapvető követelmény, hogy jelentős egyszerűsítés keretében egy átláthatóbb adórendszert kellene bevezetni, amely támogatja a kis és közepes méretű gazdaságokat és mindezt átláthatóan. A létrejövő új családi mezőgazdasági vállalkozások esetében megfontolandó egy földalapon történő átalányadó-fizetési rendszer bevezetése. Ebben az esetben a mezőgazdaság adóalapjának szinte kizárólag a termőföldet lehetne tekinteni, más adó nem terhelné ezeket a gazdaságokat - szögezte le a lapnak.

Az OTP Agrár szakértője szerint a pótlólagos ráfordításokkal létrehozott tevékenységek - állattenyésztés, ültetvények stb. - hozamát figyelmen kívül kellene hagyni. Nem indokolt kiterjeszteni ugyanakkor a földalapú adózást a társas vállalkozásokra, hiszen az a teljes adórendszer átalakítását igényelné. A társas gazdaságok adózása a nemzetgazdaság más vállalkozásaihoz hasonló maradhatna. Külön kell említést tenni az adókedvezmény kérdéséről. Mint már említettem, a családi mezőgazdasági vállalkozás kategóriát úgy kell bevezetni, hogy az adóterhelés összességében ne növekedjen.

Kapronczai István kiemelte: a nyilvánosságra került javaslatok azt sugallják, hogy a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forint összeghatárig adómentesek lehetnek. Ez a javaslat azonban szerinte túlzottnak tűnik, hiszen ez azt jelentené, hogy az akár több mint 400 hektáron gazdálkodók teljes adómentességet kapnának. Ráadásul - tette hozzá - az adómentességi küszöbértékre vonatkozó javaslattal párhuzamosan a támogatások drasztikus növelésének igénye is megfogalmazásra került, ami szintén távol esik a realitásoktól. Szerinte a leírtak nem gyengíthetik, csak erősíthetik az eltökéltséget az új családi mezőgazdasági vállalkozás üzemforma kodifikálására.

Megjegyezte: a szabályozásnak egyéb előnyei is lehetnek. Így például meg lehetne szüntetni annak lehetőségét, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi, illetve adózási formában is folytathassa, a transzparencia növelése mind a termelők, mind az állam oldalán jelentős adminisztrációs tehercsökkenést eredményezhetne. Sőt, ha egy minimum méretet állapítanánk meg, amely alatt a gazdaság már nem lenne tovább osztható, elkerülhetővé válna a gazdaságok öröklés útján történő elaprózódása is - írta az Agro Napló legfrissebb számában megjelent cikkben Dr. Kapronczai István, az OTP Agrár szakértője.