A jogszabály hatályba lépése után 80 méteres kútmélységig nem lesz szükség sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatására, kivéve a gazdasági célú vízkivételt, illetve a karsztvízkészletek érintettségének esetét. A korábban engedély nélkül létesített kutak pedig utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak, bírság kiszabása nélkül, amennyiben a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják a helyzetet. Az új szabályozás alapján mentesül a díjfizetési kötelezettség alól az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása.

Magyarországon jelenleg 85 ezer hektárt öntöznek, a 200 ezer hektárra kiépített csatornahálózat elhanyagolt, és az agrárszakemberek szerint az öntözés hiánya jelentős gátja a magyar mezőgazdaság versenyképességének. Az agrárkamara felmérése alapján a termelők félmillió hektárra jeleztek öntözési igényt.

Néhány, az öntözési infrastruktúrát javító beruházás a közeljövőben elindulhat. A jászsági vízgazdálkodási rendszer korszerűsítése mellett Dunasziget közelében ugyancsak fejlesztések indulnak, ott 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. Nagy István agrárminiszter a projektről elmondta, hogy a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró), a vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11,5 ezer hektár.