Késéssel ugyan, de beindultak a Vidékfejlesztési Program pályázatai. A Hungaro-Projekt számára mit jelentett ez?

Mielőtt magunkról beszélnék, kezdjük egy kicsit távolabbról. Minden országnak van egy támogatás-megkötő képessége, nem is véletlenül vannak széthúzva az adott uniós támogatási ciklus forrásai hét plusz három évre. Ebből a tíz évből egyet elhasznált az Európai Bizottság, amíg elfogadta saját jogszabályait. Az adott támogatási cikluson belül mindig megfigyelhető, hogy egy szinuszgörbe szerint kerülnek a források a gazdaságba; van egy felívelő ág, majd jó esetben fokozatos lejtmenet, a következő ciklus kezdetekor pedig mélypont, amit ismét a felívelő szakasz követ. Nálunk ebben a ciklusban a felívelő szakasz csúcsa ment fel kiemelkedően magasra azzal, hogy az összes forrást fél-egy éven belül kiírták. Ez iszonyatos munkaterhet jelentett mindenkire, beleértve a kormányzati oldalt, a tervezőket, a tanácsadókat és a pályázókat egyaránt. Persze mindenütt jelentkeztek a szűk keresztmetszetek, amiből az következett, hogy elhúzódtak a döntések. A Vidékfejlesztési Programban például van olyan több éve benyújtott pályázat, ahol még mindig nincs támogatási okirat.

Ez milyen hatással van az egyes projektekre?

Ahogyan az előre látható volt, jelentős árfelhajtó hatás generálódott, amit egyéb makrogazdasági hatások csak erősítettek. Mindez nem csak a Vidékfejlesztési Programnál történt, hiszen tíz uniós program 9 ezer milliárdja zúdult két éven belül az országra. Ez munkaerőhiányt okozott, az építőanyagok, gépek kereslete felszökött, így a támogatások hasznosulása is csekélyebb a támogatottként megjelölt ágazatokban. Úgy látjuk, annyira elszaladtak az árak, hogy nagyon sok forrás vissza fog áramolni. Ugyanis az eredetileg tervezett forrásstruktúrával már nem megvalósítható a projekt, mivel például az építőiparban 30-40, egyes tételeknél pedig akár 100 százalékot is meghaladóan emelkedtek az árak. A bankoknál a jelenlegi költségek miatt a finanszírozási kockázat megnő, ennek csökkentésére az ügyfelektől több önerőre lenne szükség, ami pedig sok esetben nincs meg. A mi portfóliónkban 20-30 százaléknyi forrás sorsa látszik kérdőjelesnek. Ennek a folyamatnak pedig az is egy szomorú következménye, hogy az áremelkedés következtében nem az ágazatban fog lecsapódni a támogatás jelentős része, hanem az építőiparban, a gépgyártásban és -forgalmazásban.

A Hungaro Projektnél mely jogcímek a legnépszerűbbek a Vidékfejlesztési Programon belül?

A nálunk felhalmozódott speciális tudás okán, vannak kiemelt területeink. Ilyen például az öntözés, amely a pályázatokon belül is egy speciális terület, nagyon sok munkával és nagy hozzáértéssel lehet jó projektet összerakni. De terjed az ismertségünk országszerte, jönnek is az ügyfelek. Az első kötelezettségvállalási kör megítélt támogatásainak közel 30 százalékát általunk gondozott pályázatok nyerték el. Szintén speciális területünk a sertés, itt sertésintegrációs programokba dolgozunk be, és ezen a területen szintén jóval az átlag fölött teljesítettünk: a megítélt források közel 30 százalékában benne van a munkánk. A többi jogcímnél is hozzuk a piaci részesedésünknek megfelelő 3-4 százalékos arányt, ami a tanácsadói területen kifejezetten sikernek számít. Ezt annak is köszönhetjük, hogy minden területen nagy tapasztalattal bíró kollégáink dolgoznak, akik korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, illetve más Közreműködő Szervezetnél vagy tanácsadó cégeknél szereztek tapasztalatokat és váltak területük specialistáivá.

Az öntözési pályázat még nyitva van. Mi az oka, hogy az erre elkülönített keretet nem igényelték túl a termelők?

Nagyon nagy az adminisztrációs teher az öntözésfejlesztési projektek összeállítása során. Csak példaképpen: minden tulajdonos hozzájárulása szükséges az engedélyezéshez, és ha például egy osztatlan közös táblában egy résztulajdonost nem találnak meg, ugrik a projekt. Nem túlzás, hogy a tervezők kezét fognunk kellett a projektek előkészítésekor, nehogy olyan táblákat is érintsenek, amelyeknél nincs meg a tulajdonosi hozzájárulás. Nem segít az öntözésen az agrárpályázati források elosztásánál megcélzott 80:20-as arány sem, vagyis az a törekvés, hogy a források zöme a kisebb termelőkhöz jusson el. Bizonyos technológiák ugyanis kis területen nem működhetnek gazdaságosan.

Mely ágazatokban lehet jelentős a versenyképesség javulása a megvalósuló beruházások eredményeként?

Leginkább a kertészetben lehet jelentős versenyképesség-javulásra számítani, azon belül is elsősorban a termálvízre alapozott üvegházi termelésnél, illetve az intenzív gyümölcsösök telepítésénél. Az öntözés szintén ilyen lehetne, ha az említett akadályok nem tántorítanák el a potenciális pályázókat. A kertészetre visszatérve, a pályázatok népszerűsége és a hozzájuk rendelt források azt jelzik, hogy agrár-élelmiszerágazati szinten megfelelő mértékű lehet a fejlesztés. Az állattenyésztésre allokált forrás viszont az ágazat kibocsátásához képest nagyon alul lett kalibrálva, a baromfi-, sertés- és a szarvasmarha-termelőknek elkülönített 20-20 milliárd, plusz a juh- és kecskeágazatra, valamint az egyéb állatfajokra elkülönített 5-5 milliárd forintra óriási volt a túligénylés. Eközben például az élelmiszeripari pályázatok 200 milliárd forintja – amiből 50 milliárd a borászatoknak jut – felültervezettnek tűnik. Elsősorban azért, mert erre nem pályázhatnak az élelmiszerpiacon meghatározó feldolgozók, a kiírás a mezőgazdasági termelők feldolgozási tevékenységét támogatja elsősorban, itt pedig maradhat forrás.

Az agrárminiszter arra biztatta a termelőket, hogy fogjanak össze, és pályázzanak termelői tulajdonú gyümölcsfeldolgozó létrehozására.

A kollektív beruházás támogatása jó ötlet, magas, 50 százalékos az intenzitása, a tészek és a termelői csoportok számára ez jó lehetőség. Forrás is van, most indul egy újabb pályázati kör, amelyben az élelmiszeripari beruházásokra 40 milliárd, borászatra pedig 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. A termelői gyümölcsfeldolgozó ötletét a léalma-árviták hozták felszínre. A problémát én nem feltétlenül a feldolgozó hiányában látom, hanem abban, hogy a léalmánál nem lehet az árat érvényesíteni, ezért azt csak melléktermékként lenne szabad kezelni, és sokkal nagyobb arányban kellene étkezési almát, azon belül is primőr árut termelni.

Hogyan épül fel a Hungaro Projekt ügyfélköre, mekkora benne az agrártermelők súlya?

Az agrártermelők ügyfeleink körülbelül 70 százalékát teszik ki, köszönhetően a speciális szaktudásnak és kapcsolatrendszernek, amivel munkatársaink rendelkeznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázataiban is aktívak vagyunk, ügyfeleink közt gépgyártótól, szivattyúgyártón és fémmegmunkáló vállalkozáson át a tetőcserép-gyártóig sok szakágazat képviselői megtalálhatóak, de hazai forrásokkal, egyedi kormánydöntéses konstrukciókkal is foglalkozunk.

Bár még folyik a vita az új Közös Agrárpolitikáról, néhány elem talán már tisztán látható. Ha ezeket figyelembe vesszük, melyek a várható legjelentősebb változások a 2020 utáni támogatási/pályázati rendszerben?

Nem számítunk nagy forráscsökkenésre, és a szabályokban is csupán 10-20 százalékos módosítást valószínűsítünk. Nagy kérdés persze a Brexit pénzügyi hatása. A Bizottsági javaslat szerint a forrás szinten maradna, a társfinanszírozási arány viszont változna, a jelenlegi15 százalék hazai forrás aránya, emelkedne 30 százalékra. Ez Magyarországot érzékenyen érintheti, mint ahogyan az is, ha változna a források tagállamok közötti elosztásának szempontrendszere. Eddig ebben legnagyobb mértékben a GDP-t vették figyelembe, most viszont egyéb szempontokat is figyelembe vennének, mint például a migrációs vállalást, és a munkanélküliségi rátát – ami nálunk drasztikusan esett –, emiatt előfordulhat, hogy valamennyi forrástól elesünk. Abban biztos vagyok, hogy a következő költségvetési ciklusban is lesz munkánk, a legnagyobb bizonytalanságot talán az jelenti, hogy kérdéses, a jelenlegi támogatási dömping lecsengése utáni mélyrepülés meddig tart.

A Hungaro Projekt miben tud most, illetve a 2020 utáni új uniós közös agrárpolitika keretei között többet nyújtani a hozzá fordulóknak, mint más pályázati tanácsadók?

Sok olyan munkatársunk van, akik korábban a teljes hazai végrehajtási rendszer kialakításában részt vettek, és az uniós szabályokat is ismerik. Így elmondhatjuk, hogy specialistáink abban is különlegesek, hogy nem csak a maguk részterületét látják át, hanem az egész rendszert, mégpedig nem csak a hazait, hanem az unióst is, így annak változásait könnyebben lekövetik.

 

Pénzügyi tanácsadásért keresse az OTP Agrár szakértőit ide kattintva