A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt években kétszer is végzett öntözésiigény-felmérést a gazdálkodók körében. A 2014-es első felmérés eredménye alapján azon termelőknél, akik még nem rendelkeztek vízjogi engedéllyel, de szándékukban állt öntözni, komoly igény mutatkozott olyan területek bevonására is, amelyek esetében nem volt kiépített vízkivételi lehetőség a közelben. A második körös felmérés 2018 elején történt, amely azt állapította meg, hogy a jövőben öntözni kívánt területek a meglévő kiépített öntözőrendszerekkel együtt összesen 377 ezer hektárt tesznek ki – emlékeztetett honlapján a köztestület.

Ez annak tükrében különösen jelentős, hogy az összes, közel ötmillió hektárnyi hazai termőterületből mindössze alig százezer hektáron öntöznek. Nem véletlen tehát, hogy a kormány döntött az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról, amely az öntözött területek jelentős növelését irányozta elő. Tavaly szeptemberben egy újabb határozat született a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól, amely az öntözéses gazdálkodás elterjesztését és ösztönzését, a meglévő lehetőségek jobb kihasználását, az öntözés fejlesztését és a mezőgazdasági területek öntözési hatékonyságának növelését volt hivatott támogatni. Ebben határoztak arról is, hogy minderre 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forintot biztosítanak az állami költségvetésből.

A harmadik lépésben még decemberben további nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg. Az ügyben meghozott legfrissebb, márciusi kormányhatározat az öntözésfejlesztés 2019-ben megvalósítandó feladatait határozza meg. A korábban kialakított fejlesztési rangsor szerint idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítését kell elindítani és 2020. január 30-ig befejezni annak érdekében, hogy a 2020-ra meghatározott öntözésfejlesztési teendőket el lehessen kezdeni. Az idei feladatokra 594 millió forintot különített el a kormány.

Az öntözés fejlesztése hosszú távon akkor lesz sikeres és a mezőgazdasági vízgazdálkodás akkor lesz fenntartható, ha a termelők gazdaságosan öntöznek – szögezi le a NAK. Az uniós finanszírozású VIZEK (Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer) projekt keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy öntözésgazdaságossági modellt (ÖGA) fejlesztett ki. Ennek segítségével – az öntözendő terület nagyságának, az öntözési hatékonyság típusának, az öntözés technológiájának, az öntözővíz forrásának, a vetésszerkezet és a növényfajok megadása után – kiszámítható, hogy mekkora pénzügyi beruházást igényel az öntözés kialakítása, mennyibe kerül annak fenntartása és mennyi lehet az öntözésből származó többlettermelési érték. A modell előreláthatóan 2020 elejétől lesz elérhető a mezőgazdasági termelők számára a VIZEK keretrendszerben.