Könnyen lehet, hogy Julius Caesar majdnem ugyanazt a pinot noirt kortyolgatta, mint amit a 21. században iszunk. Nem teljesen, de a hagyományos borkészítés nagyon keveset változott a rómaiak óta.

Egy új tanulmány a borok „időtlenségét” hivatott igazolni. Kiderült ugyanis, hogy a modern borászatban használt egyes szőlők genetikailag semmit nem változtak évszázadok, évezredek óta.

A Nature Plamts-ben publikált tanulmány szerzői vaskori, római és középkori régészeti leletek között talált 28 szőlőmagot maiakkal hasonlítottak össze, és alig különböznek egymástól. Egyes magok pedig teljesen ugyanolyanok, mint néhány 900 éves.

Eddig még senki nem tudta biztosan, hogyan jutottunk pontosan el a régi borszőlőktől a mai változatosságig. A tanulmány alapján a kettő közötti kapcsolat lineáris. A nem teljesen azonosak mellett sok mai szőlő annyira közeli rokon a régi mintákkal, hogy egy-két generációt leszámítva, nyugodtan beszélhetünk „genetikai testvérekről.” Egyikük a sauvignon blanc-nal nem összetévesztendő savagnin blanc például semmit nem változott ez elmúlt 900 esztendő alatt.

Az ok a borászok több évszázados gyakorlata. A természetben, a kiválasztódás miatt a szőlők genetikája módosul. A „háziasítottak” esetében más a helyzet – mihelyst bort készítenek az egyikből, a borászok minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni a változásokat.

Nem hagyják, hogy a nővény természetes módon szaporodjon, hanem vagy meglévő gyökérszerkezetbe oltják az „alvó” szőlőszemeket, vagy elültetnek egy, a „szülő” növénnyel genetikailag azonos szőlőhajtást. Ha több évszázadon át ismételjük a folyamatokat, genetikailag alig változik a szőlő.

A változásoktól való ódzkodás, azok megelőzése azonban nemcsak hasznos, hanem kockázatos is, mert kellemetlen következményekkel is járhat.

A szőlő ugyanaz marad, miközben körülötte minden más megváltozik. Bolygónk és társadalmaink teljesen átalakultak, a szőlők nem. Ez az egyik oka, hogy sokkal jobban ki vannak téve betegségeknek, genetikailag pedig nincsenek felkészülve az éghajlatváltozás egyes mintázatainak a kezelésére.

Minél több az azonos szőlő, annál nagyobb a veszély.

„Ha genetikailag a világon mindenhol azonosak, ugyanazokra a járványokra és betegségekre érzékenyek” – magyarázza Zoe Migicovsky, kanadai kutató.

Azaz, egyetlen kór az összessel végezhet…

Megnyugtató, hogy a tökélyre törekedve, egyre több borász, kutató folyamatosan nemesít szőlőket, de a jövő tőlünk, fogyasztóktól is függ: a megszokott ízek helyett újakat is megszerethetünk.