A kínai kormánynak múlt hónapban bemutatott tanulmány alapján mesterséges intelligenciával felvértezett, ízeket tesztelő robotok részvételével megőrizhető a tömegesen termelt helyi élelmiszerek eredetisége, minősége.

A kormány által finanszírozott bő hároméves programban több mint tíz kínai élelmiszergyártó vett részt, és elégedettek az MI tevékenységével. A robotok sertésgyomrot, feketerizses ecetet, szárított tésztákat, sárga bort és teákat teszteltek.

Az élelmiszergyártók elmondása alapján a robotok 2015-től (a projekt kezdetétől) 44,5 millió dollár (300 millió jüan) profitot termeltek. A termékeit 39 országban értékesítő Jiangshou Hengshun Vinegar szerint az MI munkájának hatására egyharmaddal növekedtek a cég eladásai.

A robotok automatizált íztesztje azonban nemcsak a termelékenységre, hanem a termékminőségre is pozitív hatással volt, miközben csökkentette az előállítási költségeket, és technikai segítséget nyújtott a hagyományos kínai konyha országon kívüli promótálásához – áll a tanulmányban.

A tanulásra alkalmas gépek a gyártási lánc különböző pontjain állíthatók munkába, és a nyersanyagtól a végtermékig folyamatosan figyelik az élelmiszer állapotát. Tevékenységüket az emberi szemet, orrt és nyelvet szimuláló elektromos és optikai szenzorokkal végzik, míg az agy szerepét az adatokban mintázatokat kutató idegháló-algoritmus tölti be.

A gépek automatikusan növelhetik a munkatempót és más feltételeket, hogy biztosítsák: ugyanazon élelmiszer összes darabjának azonos a színe, a szaga és az íze.

A képi és ízinformációk gyűjtését az ételben való károkozás nélkül végzik, a teszthez viszont „nyelvükkel” meg kell bökniük a kaját. A mesterséges intelligenciát húsvér szakértőkből álló panel gyakoroltatta be emberi reakciók megtanulására és utánzására, érzékelési adatok komplex kombinációjára. Az eredmény: a gépek elérték az emberi teljesítmény 90 százalékát.

A múltban humán tesztelők végezték a munkát. A folyamat túl lassúnak bizonyult, az eredmény személyenként változott. A gépekkel a szubjektivitás kizárható, a pontosság hasonló, ráadásul egy pillanat vagy még kevesebb idő alatt készek az ízleléssel, és a fáradó emberekkel ellentétben a hét minden napján, a nap minden órájában dolgoztathatók.

A programot a Jingsu Egyetem élelmiszer- és biológiai tervezéssel foglalkozó iskolája vezényelte le.

Kínában egyébként érzékeny téma, hogy az élelmiszerek ízét kormányzatilag ellenőrizni kell, vagy sem. Például Yangzhou tartomány 2015-ös szabályozása alapján egy híres helyi (Yeung Chow) sertéses sült rizsnek öt színt, vöröset, zöldet, sárgát, fehéret és narancssárgát kell tartalmaznia, ízre pedig inkább sósnak, semmint édeskésnek kell lennie. A szecsuáni fokhagymaszószos aprított sertéshúsnak szeletenként pontosan 10 centi hosszúnak kell lennie stb.

Elképzelhetjük, hogy az ilyen mértékű szabályozás lényegében kivitelezhetetlen, és tömeges nemtetszésbe is ütközött. Híres kínai chefek szerint az íz megítélése nem bízható robotokra.

„A kínai ételek szélsőségesen kifinomultak, és valószínűleg az egész világon ezeket a fogásokat a legnehezebb szabványosítani” – nyilatkozta Sun Line, a Kínai Konyhaszövetség nemzetközi ügyekért felelős igazgatója, majd hozzáfűzte, hogy ugyanabból a térségből nyolc chef nyolcféleképpen készítheti el ugyanazt az ételt.

„Nehéz megítélni, hogy melyik a legeredetibb. Nem hiszem, hogy két-három évtizeden belül egy MI meg tudja mondani a különbséget” – összegez Sun.