A lassan véget érő évtized az amerikai élelmiszeriparban igencsak mozgalmasnak bizonyult. A fogyasztók szinte minden új vagy „mesterséges” ellen hol alapos okkal, hol kicsit túlozva fellázadtak: genetikailag módosított (GM) termékek, kikísérletezett ízek és illatok, járulékos cukrok, ketrecben tartott tyúkok tojásai, „átültetett” zsiradékok stb. stb.

A változó elvárásokra és igényekre reagálva, a legnagyobb amerikai élelmiszergyártók legnépszerűbb termékeiket voltak kénytelen újratervezni, tojásban utazó iowai mezőgazdák átalakították munkamódszereiket, üdítőgyártók pedig különböző módszerekkel védekeznek a cukortöbblet miatti pluszadókkal szemben.

Az iparág közege teljesen megváltozott, a fogyasztók hatalma ma sokkal nagyobb, mint korábban bármikor. Egy fontos kivételt, a trenddel szembemenő, arra kvázi fittyet hányó gyorsétterem-láncokat azonban érdemes kiemelni.

Míg a többi cég minél jobban ki akarja elégíteni a fogyasztói vágyakat, a McDonald’s és társai másként gondolkoznak.

Az utóbbi három évtizedben csökkent a só iránti igény és kevesebb kalóriára vágyunk. Mi volt erre a gyorséttermek reakciója? Egy tudományos folyóiratban február 27-én megjelent tanulmány szerint növelték az adagok méretét, nagyobb a kalóriaértékük, több bennük a só.

1986 és 2016 között a tíz legnagyobb gyorsétterem-lánc 39 grammal, 90 kalóriával és 13,8 százalék nátriummal növelte az előétel-adagokat. Ugyanezekre a mutatókra bontva, a desszerteknél 72 grammról, 186 kalóriáról és 3,6 százalék plusznátriumról beszélhetünk.

Komoly és egyre mérgesebb hangvételű viták folynak e termékek egészség-károsító hatásairól. Az Egyesült Államokban mind többen szenvednek beláthatatlan, sok esetben fatális következményekkel járó krónikus betegségekben. Az elhízás, a kövérség például szívrohamhoz vezethet, a pluszkalóriák pedig fontos szerepet játszanak a gyakran halálos végkimenetelű folyamatban.

A tanulmány alapján az amerikai felnőtt lakosság több mint 40 százaléka túlsúlyos, és a probléma a 18 év alattiakat is egyre inkább érinti. Az elhízás második helyen áll a mozgásképtelenség okai, míg negyedik a halálhoz vezető okok között.

A kutatók az Arby’s, a Burger King, a Carl’s Jr., a Dairy Queen, a Hardee’s, a Jack in the Box, a KFC, a Long John Silver’s,a  McDonald’s és a Wendy’s 1986 és 2016 közötti menüit elemezve vonták le következtetéseiket. A negatív tendenciák kiemelése mellett azt is elismerték, hogy egyes gyorsétterem-láncok saláta opciókkal bővítették az étlapot, ami azonban nem sokat változtatott a kínált ételek összesített egészségügyi hatásán.

A kép árnyaltabbá tételéhez a tanulmány szerzői megjegyzik: a kalóriagazdagság nem jelent minden esetben egészségtelen táplálkozást. Kalória és kalória nem ugyanaz, léteznek „jó” és „rossz” zsírok, „jó” és „rossz” fehérjék, és így tovább.

Konklúziójuk azonban egyértelmű: mivel az elhízás közegészségügyi probléma, az éttermeknek nem nagyobb, hanem kisebb adagokat kellene kínálniuk. A pluszkalóriák miatti többletadókat is felvetik. Utóbbi ellentmondásos ötlet, parázs vitákat és ellenségeskedést válthatna ki szabályozók és élelmiszeripar, de leginkább a törvényhozók és az éttermek, befolyásos gyorsétterem-láncok között.