A 2000-es évek óta világszerte megfigyelték, hogy több méhfajta veszélyeztetett, például Brazília legdélebbi szövetségi államában, Rio Grande do Sulban 2018 végén 5 ezer kolónia, összesen kb. 400 millió állat pusztult el viszonylag rövid idő alatt.

A legismertebb, a nyugati mézelő méh az egyik legveszélyeztetettebb, de vadon élő fajok is kipusztulhatnak. Mivel növények beporzásával fontos mezőgazdasági szerepet töltenek be, a következmények beláthatatlanok.

A gyors pusztulás legfőbb oka a növényvédő szerek megkülönböztetés nélküli és gyakran nem szabályos használata. A méhek táplálékszerzés közben fertőződnek meg, és a kaptárba magukkal viszik a káros anyagokat, amelyek bekerülnek a lárvákba, lerövidítve életüket, befolyásolva a teljes közösség működését.     

Egy brazil kutatócsoport megállapította, hogy a rovarirtó szerek ráadásul sokkal rosszabb hatással vannak a méhekre, mint eddig feltételeztük. Még a nem károsnak tartott mértékű használat is akár 50 százalékkal csökkentheti az állatok élethosszát. Kiderült az is, hogy egy abszolút veszélytelennek minősített gombairtó megváltoztatja a dolgozó méhek viselkedését, letargikussá válnak, kedélyállapotukkal pedig a teljes közösség túlélését kockáztatják.

„A brazíliai szójabab, kukorica és cukornád monokultúrák a rovarirtó szerek intenzív használatától függnek… Európában és az Egyesült Államokban fokozatosan pusztulnak a kolóniák. Brazíliában gyorsabban, 24-48 óra leforgása alatt végük. Egyetlen betegség sincs ennyire pusztító, csak a rovarirtók” – áll a tanulmányban.

A növényvédő szerek aktív hatóanyagokat tartalmaznak, pénzhiány miatt lehetetlen laboratóriumokban külön-külön tesztelni mindet.

A 14 év kutatását összegző, 2017-ben publikált tanulmány szerzői a halálozással kapcsolatba hozható összetevőket azonosították. A Sao Paulo államban leggyakrabban használt 44 szert vizsgálták, a kutatókat méhészek, farmerek és agrármérnökök segítették, végül ajánlásokkal álltak elő.

Az ajánlásokra épülő program eddigi hatása pozitív: Sao Paulo mellett a szintén déli Santa Catarina és Paraná államokban csökkent a pusztulás mértéke. A veszély azonban nem szűnt meg.

A kutatók most a rovar- és gombairtók együttes hatását tesztelik, mérik. A vizsgálatokat laboratóriumokban végzik, hogy elkerüljenek mindenféle környezeti hatást.

Kiderült, hogy egy specifikus gombaölő, ha önmagában használják, nem káros, viszont egyes rovarölőkkel együtt már igen – aktív összetevői (klotianidin, piraklostrobin) megváltoztathatják az állatok viselkedését. A kis mennyiségű klotianidinnel megfertőzött táplálékot fogyasztók élettartama drasztikusan, egyes esetekben a felére csökkent. Amikor az étel csak piraklostrobint tartalmazott, nem figyeltek meg az állatok élettartamát számottevően befolyásoló változást. Viselkedésük viszont más lett, és ha egy kaptár dolgozóit éri ugyanekkora mennyiség, a kolónia nem funkcionál többé.

Ez lehet a tömeges pusztulás oka.

Egyelőre nem derült ki, pontosan hogyan változik meg a méhek viselkedése, feltételezik, hogy a rovarirtóval társított piraklostrobin az anyagcseréjükre van negatív hatással. A mechanizmusok pontosításához további vizsgálatok kellenek.