A Minnesota Egyetem kutatói a környezet számára is előnyös alternatív bioüzemanyag előállításának ideális feltételeit vizsgálják. Vizsgálódásuk eredményeit az amerikai Középnyugatra, a prérire alkalmazzák. Leginkább az elhagyatott és romló minőségű mezőgazdasági területeket tanulmányozzák.

„Az ottani füvek, évelők és az elhagyatott földek alkalmasak lehetnek bioüzemanyagok pozitív környezeti hatásainak a növelésére. Az elsőgenerációs bioüzemanyagokhoz, például a kukorica-etanolhoz intenzíven kell használni a nitrogén műtrágyát, és el kell felejteni az ottani élelmiszertermelést. Látni akartuk, hogy a préri füve jobb-e erre a célra” – nyilatkozta a kutatást vezető David Tilman.

Az évelő füvek mások nagy előnye a mély gyökérrendszer. Ellentétben az évente ültetett növényekkel (például a kukoricával), mélyebb gyökérrendszerek nagyobb mennyiségű szenet tárolnak, s tartanak így a talaj alatt. Ez a szén különben a légkörbe kerülne.

Ugyanakkor az elhagyatott földek évelőinek terméshozama a kevésbé termékeny talaj miatt csekély. A kutatók pont ezért tanulmányozták, hogy negatív környezeti hatások nélkül hogyan növelhető a termelékenységük. A tízéves kutatás során 36 parcellát használtak elhagyatott mezőgazdasági területeken. Minnesotában otthonos 32 préri- és szavannanövény-fajt ültettek el. A parcellákat még 2007-ben két kezelési mód kombinációi alapján több csoportra osztották: vízhasználat (öntözéses/nem öntözéses), nitrogén műtrágya használata (0g/m2, 7 g/m2, 14 g/m2).

A következő évtizedben több trend bontakozott ki.

A mérsékelt kezelés (öntözés és 7 g/m2 nitrogén) eredményezi a legjobb biomassza termést, a talaj ebben az esetben „tartja féken” leginkább a szenet, és elhanyagolható a stabilitásra, sokszínűségre és talajvíz miatti tápanyag-vesztésre gyakorolt hatás.

Az öntözés és nitrogén nélküli módszerrel összevetve, kb. kétszer annyi a termés, növények bioenergiává alakítása esetén a talaj kétszer annyi üvegházhatást okozó gázt köt meg.

Intenzív kezeléssel (öntözés és 14 g/m2 nitrogén) 30 százalékkal kevesebb káros gáz köthető le, tízszer nagyobb a nitrát-kioldódás, 120 százalékkal nagyobb a növényvilág sokszínűségében okozott kár.

„Az eredményekből kitűnik, hogy az intenzitás különböző szintjei más természeti előnyökkel és károkkal járnak. Különféle környezeti előnyök optimalizálásához a talajhoz, az éghajlathoz és a térség növényfajtáihoz igazított fenntartható intenzitásgyakorlatok kellenek” – jelentette ki Yi Yang, a kutatásokat ismertető tanulmány elsőszámú szerzője.

A legjobban „teljesítő” natív prérifüvek biomassza-termését a kukorica-etanollal összehasonlítva, kiderült, hogy kisebb mennyiségekről van szó, viszont az alacsonyabb nitrogénhasználat és a talajban tárolt nagyobb szénmennyiség miatt, a prérifüvek bioenergiává alakításával jelentősebb mértékben csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Változatos prérifüvek és az összes hozzájuk kapcsolódó virág elhagyott mezőgazdasági területeken történő termesztésével, bioenergiává alakításukkal visszaállítható a természet ökológiája, és a globális felmelegedés is csökkenthető – derül ki a tanulmányból.