„A cukor, mint stratégiai termék elvesztette korábbi jelentőséget. A hazai gyártásnak a globális gazdaság szereplőivel kell versenyeznie. Túl vagyunk ugyan a cukorár mélypontján, lassú árnövekedést van folyamatban, de ez rövid távú. Közép és hosszú távon további gyenge áresés, illetve stagnálás prognosztizálható. Mindezek alapján a cukorgyártás hazai fejlesztése jelentős kockázatokat is hordoz magában – állapították meg korábbi elemzésükben az OTP Agrár szakemberei. Az AKI most megjelent, ,,Az európai cukorkvóta kivezetésének hatásai, várható következményei és az ebből eredő lehetőségek" című tanulmányában szintén megvizsgálta a cukorpiacot. Miután az Európai Unióban a cukortermelési kvóták rendszere 2017. szeptember 30-án megszűnt, a cukortermelés szabadon növelhető, és azóta többször is felmerült új magyarországi kapacitás létesítése.

A kvótarendszer megszűnésének hatását alapvetően a cukor világpiaci árának alakulása határozza meg, ami a kereslet-kínálati viszonyok mellett a kőolaj világpiaci árának változásától, a brazil reál és az amerikai dollár árfolyamától, más édesítőszerek (izoglükóz) felhasználásától, az EU bioüzemanyag-szakpolitikájának alakulásától és a tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodások (főként a Mercosur-országokkal) megkötésétől függ – áll a tanulmányban.

A cukor világpiaci ezek miatt nagyon változékony lehet, így a termékpálya kilátásait illetően nagy a bizonytalanság. Az EU-ban új cukorgyár építése ezért egyelőre nem várható, a meglévő kapacitások maximális kihasználására, a kampányidőszak meghosszabbítására és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére törekednek a cukorgyártók.

Az Agrana tulajdonában lévő kaposvári cukorgyár napi feldolgozókapacitása a nyugat-európai gyárakkal összevetve alacsony és a gyár fekvéséből adódóan nem bővíthető. Magyarországi viszonyok között a kampány a szokásos 120 napnál tovább nem nyújtható. A kaposvári gyár előnye a korszerű és környezetkímélő energiaellátás, a megnövelt logisztikai infrastruktúra, valamint a nyerscukorfinomító-kapacitás megléte. A cukorgyártás versenyképességét alapvetően meghatározó cukorrépa-termelés hatékonysága Magyarországon gyengébb a versenytársakénál, ami a termésátlagok mellett a répa cukortartalmában nyilvánul meg.

Utóbbi például idén a termelői nyilatkozatok szerint jóval a tavalyi alatt marad. A további fejlesztés ellen szól az is, hogy a cukorrépa termeléshez kötött támogatása – ami hektáronként 140-160 ezer forintot tesz ki – a várhatóan csak 2020-ig marad fenn, ami csak tovább növeli a cukorgyári befektetés kockázatát.