A dróntechnológia gyorsan és folyamatosan forradalmasítja a mezőgazdaságot. A változások egyrészt az állandó fejlesztéseknek, másrészt az egyre megengedőbb amerikai szabályozásnak tudhatók be. Szükség is van a változásokra, mert 2050-ben a Föld lakossága a mainál kb. 70 százalékkal több agrárterméket fog fogyasztani, és az ágazatban nagyon fontos szerep jut az ember nélküli légi járműveknek.

A mai alkalmazások a precíziós mezőgazdaságtól az élőállomány monitorozásáig, környezetvédelemtől halfarmokig, virágkertészettől az erdőgazdálkodásig számos területre terjed ki. Az 1,2 milliárd dolláros 2019-es amerikai piac 2024-re az előrejelzések alapján 4,8 milliárdossá terebélyesedik, és változatlanul a világ legnagyobb dróngazdasága lesz.

Az UAV-k (ember nélküli légi járművek) használata néhány esettanulmánnyal szemléltethető.

Az elsőben nagy nemzetközi magtermelőkkel együttműködő chilei kukoricatermesztők drónok közelképeit és az amerikai Agribotix adatfeldolgozó szoftverét használva mérték fel különböző irányítási rendszerek hatásait.

A másodikban indiai borszőlők szüretelését ütemezték drónok segítségével. Az Agribotix közreműködésével megállapították, hogy mikor számíthatnak a várt cukortartalomra, és így egyrészt pénzt takarítottak meg, másrészt szőlőfajtánként más időpontokban szüreteltek, optimalizálták a terméshozamot.

A harmadik esetben egy amerikai szójabab-termesztő farmja határán gyomfertőzésre lett figyelmes. Drónfelvételek és szoftveres elemzés alapján pontosan azonosították a területet, és a gazda aprólékos mechanikus és vegyi kezeléssel még a terjedés előtt kiirtotta a káros növényeket. Az időben történt elemzésnek köszönhetően 10-13 százalékos termésveszteségtől menekült meg.

Az amerikai PrecisionHawk dróntechnológiáját használva, az ausztrál Stratus Imaging 7 százalékkal csökkenti ügyfelei trágyahasználatát, és egyben 14 százalékkal növeli a betakarított búzamennyiséget. A drónok hajszálpontos adatokat szolgáltattak a növény növekedés közbeni nitrogéntartalmáról.

Az ötödik esettanulmány amerikai és ausztrál szarvasmarha- és juhtenyésztőkről szól. Mivel a hőkamerákkal felszerelt drónok több kilométer távolságból érzékelik az állatokat, sokat segítenek a tenyésztők napi rutinmunkájában. A kerítések és a takarmány ellenőrzését szintén távirányított drónokkal végzik. Ma már sok helyen helyettesítik a helikoptereket és földi járműveket, amellyel idő- és költséghatékonyabbá válik a munka.

A hatodik eset az indiai vadvédelemről szól. Az egyik nemzeti parkban, 480 négyzetkilométer területen hőkamerával felszerelt drónok figyelnek, és azonosítják a megbúvó orvvadászokat.

A közeljövő nagy lehetősége a látótávolságon (500 méteren) túli mezőgazdasági drónhasználat engedélyezése. A fedélzeti biztonsági technológiák miatt garantáltnak tűnik a veszélytelen repülés, így újabb alkalmazásokra számíthatunk.

Az egyikre, virágok beporzására tragikus ok, a méhpopuláció drasztikus csökkenése miatt kerülhet sor. A holland Delfti Műszaki Egyetem szakemberei, valamint japán kutatók már tesztelték a feladatot kivitelező drónméheket, és a gépek sikeresnek bizonyultak. Következő lépés az autopilot változat lesz.

A nagyobb területet lefedő drónrajok szintén izgalmas alkalmazásnak tűnnek. Rovarirtástól a megfigyelésig, számos feladatot végezhetnének csapatban. Az első tesztek ígéretes eredménnyel zárultak.