Valahol Észak-Amerikában, egy élelmiszerboltban apró drónokból álló raj repked a légtérben, és polcról polcra ellenőrzi az árukészletet. Beépített kamerával leszkennelik a termékeket, pontos (és fontos) információkat szolgáltatnak a folyamatosan változó kínálatról.

Míg egy személy órákig elbíbelődne a hiányzó és rossz helyre tett termékek ellenőrzésével, az apró gépflotta percek alatt elvégzi a feladatot. Mihelyst készek, az adatokat letöltik a számítási felhőbe. Ezek az információk egyben a vásárlói szokásokról is pontos képet adnak.

Elsőre azt hihetnénk, hogy csúcstechnológiai jövőképről van szó, pedig nem, mert az austini (Texas) Pensa startup gőzerővel dolgozik rajta, és fejlesztésük akár év végéig megjelenhet a boltokban.

Közben ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy nem is olyan régen, egy-egy élelmiszerboltba belépve, kifejezetten „megáll az idő” érzés tört ránk. Nem véletlenül, mert az iparág üzleti modellje alig változott az elmúlt száz évben.

A változások természetesen nem kockázatmentesek, mert az automatizációval sok állás tűnhet el, bár a jelenségről kifejezetten ellentmondásosak a vélemények, prognózisok. Egyesek szerint az iparágban, az Egyesült Államokban akár 7,5 millió állás megszűnhet, mások, például az amerikai Munkastatisztikai Hivatal viszont 2016 és 2026 az átlagosnál ugyan lassabb ütemű, de munkaerő-növekedéssel számolnak.

Az utóbbi hónapok amerikai történései egyértelműen jelzik a változásokat, a high-tech megoldások elterjedését. A Kroger autonóm szállítóeszközöket, a Giant Food Stores a polcokat szkennelő és a kockázatos anyagokat azonosító Marty nevű asszisztenst, a Walmart és az Amazon tulajdonában lévő Whole Foods hangalapú technológiákat kezdett alkalmazni, és a Walmart 4700 egyesült államokbeli boltjának a felében tervezi talajtisztító robotok használatát.

Richard Schwartz, a Pensa vezérigazgatója az on- és az offline világok közti határok összemosódását látja ezekben a jelenségekben. Az iparági innováció begyorsulását több tényezővel magyarázza.

Egyrészt a fogyasztók túl elfoglaltak, és kevés az idejük ahhoz, hogy a vásárlás ne legyen zökkenőmentes. Másrészt a technológiai kísérletezés eljutott arra a szintre, hogy az áruházláncoknak immáron kvázi „kötelező” robotikai cégekkel együttműködni. Harmadrészt a sikeres online bevásárlás miatt fokozódik a hagyományos boltokra nehezedő nyomás, a változtatási kényszer.

Schwartz a változások motorjaként az Amazont azonosítja, Jeff Bezos cége komoly kihívás a többi szereplőnek.

A jövő boltjaiban jobban kell kontrollálni a készleteket, pontosabban kell tudni, hogy melyikben milyen termékek állnak rendelkezésre, mert a hatékonyság csak így növelhető – állítja.

Az Amazon melletti másik példája az alkalmazottak képzésében 2017 óta Occulus Rift virtuálisvalóság-headsetet használó Walmart, amely a New York állambeli Levittown városkában mesterségesintelligencia-alapú „Intelligens kereskedés labort” üzemeltet, egy sereg kamerával, szenzorral, processzorral, alkalmazással, háromévnyi, azaz 27 ezer óra zeneanyag letöltésére elegendő számítási kapacitással.

A technológia lehetővé teszi, hogy a humán alkalmazottak azzal foglalkozzanak, amiben jobbak: segítsék a vásárlókat, kreatív megoldásokkal tegyék vonzóbbá a termékeket stb. Ha így lesz, és a hasznos tech + jobb minőségű ügyfélszolgálat hibridmegoldást látva, a fogyasztók is pozitívan fognak reagálni a változásokra, mert hiába a high-tech, ha a vásárlói élmény nem javul…