Az agártechnológiák és általánosságban, az infokommunikációs megoldások gyors fejlődésével új támadási felületek nyílnak, rosszindulatú hackerek farmereket, gazdaságokat veszélyeztethetnek. Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatósága és a Belbiztonsági Minisztérium közös anyagot adott ki, amelyben bemutatják, hogy a precíziós mezőgazdasági technikák hogyan tehetik sebezhetővé gazdák tevékenységét.

„A precíziós mezőgazdaság nagyon egyedi terület, mert mechanikus és sok munkával járó iparágat tesz online tevékenységgé, amellyel drámai mértékben nő a résztvevőkre nézve veszélyes támadási felület. Mindezt figyelembe véve, egyébként ismert, megszokott, hétköznapi támadások a mezőgazdaság egészét érintő hosszútávú következményekkel járhatnak” – írják a tanulmány szerzői.

Öt támadásfajtát definiálnak: adatlopást, erőforrások eltulajdonítását, jó hírnév veszélyeztetését, szerszámok tönkretételét, versenytársakkal szembeni becstelen anyagi előnyszerzést.

A gazdaságok hétköznapi munkájára az USB-k nem megfelelő használata, az adathalászat és a rosszindulatú cybertámadások különösen veszélyesek.

„A cybertámadás nemcsak önmagában jelent komoly kockázatot, hanem minden más negatív tényező összjátékaként, azokkal kölcsönhatásban is” – olvassuk a tanulmányban.

Sonja Begemann, az Agtech Farm Journal szerzője a tanulmány alapján 13 pontban szedte össze, hogy a gazdáknak mikre kell ügyelniük.

A döntéstámogató rendszerek által összegyűjtött adatok eltulajdonítása, illetve adatok nem szándékos kiszivárogtatása az első. Az appok és a farmmenedzselő szoftverek, rendszerek számának folyamatos növekedésével nőnek a kockázatok is. A problémát súlyosbítja, hogy sok alkalmazás, szoftver frissítései nagyon nehezen szerezhetők be.

Bizalmas információk szándékos közzététele a második. Sértődött beszállítóktól kezdve elbocsátott dolgozókig, bárki megteheti. Például az árazás vagy piaci adatok széleskörű és idő előtti ismerete katasztrofális következményekkel, bizalomvesztéssel stb. járhat.

Ember nélküli légi járművek, drónok kívülről is támadhatók, idegen irányírás alá kerülhetnek a földek felett megfigyelő-tevékenységet végző gépek, illetékteleneké lesznek az általuk gyűjtött adatok.

Bizalmas adatok eladása szintén komoly kockázat. Sok vállalatot eleve ezzel a céllal keresnek meg.

Meghamisított adatok a termésre és az állatállományra jelenthetnek veszélyt, plusz a piaci viszonyokat is megváltoztatják, ráadásul az igazság bebizonyítása hónapokig eltarthat. Képzeljük el, milyen hatást vált ki, ha valaki száj- és körömfájás kitörését híreszteli…

A legértékesebb termésre a legnagyobb veszélyt hamis adatok hálózatba integrálása jelentheti. A termés nagymértékben függ a szenzorrendszerektől, azok megtrükközése rendkívüli károkat okozhat, az állatállomány esetében pedig elhalálozásokhoz vezethet.

Rosszminőségű gépitanulás-modellek, algoritmusok sok hibát véthetnek, és fordított hatást érhetnek el. Szakértők azonban egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy egyelőre csekély a veszély, és inkább az „ezeréves”, elavult rendszerek okoznak problémákat.

A gépek, szerszámok hozzáférhetőségének időzítése az ültetésnél, betakarításnál stb. kitüntetett jelentőségű. Ha valaki meghackeli ezeket az adatokat, akár többezer gép késve áll munkába, amellyel értelemszerűen komoly anyagi károk keletkeznek.

A navigációs, pozicionáló és időbeosztó rendszerek általános fennakadása szintén gondokat okoz. Elvesznek a GPS-jelek, leáll az 5G szélessáv, a gazdák pedig csak korlátozott mértékben férnek hozzá az eszközeikhez. Ha terepen ez történik, komolyan veszélyezteti a munka hatékonyságát, sőt, magát a munkát is.

Az adattovábbítás jeleken és sávszélességen alapul. Mindkettő a precíziós mezőgazdaság gyenge pontjai közé tartozik – egyes vidékeken nincs mindig megfelelő sávszélesség, így az akadozó kommunikáció miatt a farmerek egyes technológiákhoz nem férnek állandóan hozzá.

Egyes külföldön gyártott gépeknél fennáll a veszély, hogy „rosszindulatú” kódok beépítésével távolról hatástalaníthatók vagy bizalmas adatok gyűjtésére használhatók fel.

Az állatállománynak otthont adó épületek, például az internetre kapcsolódó okos istállók (akárcsak az intelligens lakó- és egyéb épületek) szintén támadhatók. Rosszindulatú támadáson kívül persze a szoftver is meghibásodhat, és mint mindig, az emberi gondatlanság sem zárható ki…