Az élelmiszeripar és az italkészítés minden szektorát lefedő brit Campden BRI kutatószervezet egyik nemrég indult projektjében a 3D nyomtatás (3DP) és az élelmiszeripar kapcsolatát vizsgálja, hogy az utóbbi hogyan hasznosíthatja az additív gyártótechnológiát.

A 3D kajanyomtatás gyorsan fejlődő technológia; ma már egyre több, különféle ételek printelésére alkalmas gép szerezhető be. Jelenleg leginkább krémes-puha élelmiszerekre, például csokikra, pürékre és édességekre alkalmazzák, amelyek változatos formákká és szerkezetekké alakíthatók a technológiával.

A Campden BRI csapata igyekszik minden lehetőségnek utánajárni, valamennyit alaposan tanulmányozni, és kideríteni, melyek alkalmasak tömegtermelésre.

„A 3D nyomtatás öles léptekkel fejlődik, az utóbbi években sok iparágban megjelent, az összest átalakítja. Az élelmiszeriparra alkalmazni azonban nem egyértelmű. Sok szempontot kell figyelembe venni hozzá: megengedett tárolási időt, mikrobiológiai fertőzéseket, nyomtatási hőmérsékletet, textúrákat, áramlástant, és végül azt is, hogy különféle élelmiszerek mennyire és milyen gyorsan printelhetők, printelhetők-e egyáltalán. Nyomtatók tisztításával szintén foglalkozunk. Elemezni kell ezeket a kérdéseket, majd a fogyasztói elvárásoknak és biztonsági szempontoknak eleget tevő megoldásokat kell kidolgozni” – nyilatkozta a projektet vezető, egyébként élelmiszer-összetevőkkel foglalkozó Gael Delamare.

A projekt célja a 3D nyomtatótechnológia élelmiszeripari alkalmazásainak objektív és független értékelése, a korlátok bemutatása. Az elemzéshez rengeteg alapanyagot, élelmiszert, ételt használnak – printelnek –, mert az elméleti alapvetések mellett a gyakorlatban igyekeznek meggyőződni nyomtathatóságukról.

A kutatók, különféle étrendeken alapuló személyre szabott tápanyagok kidolgozásával is foglalkoznak, például idős személyek étkezésében növelnék a D-vitamin-, kalcium- és fehérjemennyiséget. Ételek személyekhez igazításában persze még jóval tovább is elmehetnek, hiányokat pótolhatnak, ha például nem elegendő a zsírsav, vagy kevés a rostos tápanyag.

A projekthez röntgensugaras mikro CT szkennert is használnak. A gép rendeltetése ételtervek leszkennelése 3D nyomtatással kivitelezhető lehetséges formák és szerkezetek beható tanulmányozásához.

„Mivel a romlandó termékek kívánságra printelhetők, az élelmiszer-veszteségek is csökkenthetők a technológiával” – véli Delamare.

A Campden BRI június 20-án Chipping Campdeni (London) székházában a 3D nyomtatás élelmiszeripari és táplálkozási lehetőségeiről, a technológiával kapcsolatban felmerülő élelmiszerbiztonsági kérdésekről tart szemináriumot.