Erik Pekkeriet, a jövő mezőgazdaságát megalapozó holland Wageningen Egyetem (WUR) kutatója szerint a szektorban 10-20 éven belül robotok végezhetik az összes ismétlődő munkát.

Indoklása alapján a gépesítéssel a mezőgazdasági munka egyre egyhangúbbá és nehezebbé vált. Régebben változatos volt, a dolgozóknak maradt idejük beszélgetni egymással. Most viszont zajos termekben dolgoznak füldugókkal, védőruhában, így a közösségi interakció szinte lehetetlen, ráadásul naphosszat ugyanazt teszik. A munka humán oldala nagyon monoton és szélsőségesen ismétlődő – magyarázza Pekkeriet, aki szerint a dolgozók is „egyfajta gépekké” váltak, mert csak a termelékenységük számít.

Termelékenységüket hajszálpontosan mérik a különböző szoftverek: mennyi gyümölcsöt szednek le, dolgoznak fel, csomagolnak be stb. Sok munkahelyen léteznek zöld, fehér és vörös listák – a zöldbe tartozók jó munkaerők, és bónuszokat kapnak, a fehérek elfogadhatók, aki viszont két hetet a vörösben „időzik”, kereshet magának új állást.

E tényezők hatására nő az alkalmazottakra nehezedő nyomás – következtet a kutató, majd az ideálisnak nem nevezhető munkahelyi körülményekre hívja fel a figyelmet: az üvegházakban a hőmérséklet és a levegő páratartalma is magas, a földeken akár hosszú órákig perzselő nap süthet, a csomagolás hűtött helyiségekben történik stb.

A mezőgazdasági munkák egyre népszerűtlenebbek, csökken a szektorban dolgozók száma. A világszintű problémára Pekkeriet szerint a robotok jelenthetik a megoldást. A gyomirtástól a betakarításig és a csomagolásig rengeteg tevékenységet képesek elvégezni, ráadásul a hét minden napján, a nap 24 órájában munkára foghatók. Így az sem baj, ha az embernél kicsit lassabban dolgoznak.

A holland felsőoktatási intézményben kb. 60 személy veszt részt részben mesterséges intelligenciával felturbózott, speciális feladatokat végző mezőgazdasági robotok (magukat tanító rendszerek, spektrális kamerák, robotkarok stb.) fejlesztésében.

A kamerákkal és szenzorokkal felszerelt, motorizált robotplatformok és karok pontosabbak az embernél. Egyes gépek, gépi rendszerek az időpontra és a helyszínre vonatkozó sokféle adatot is gyűjtenek, és fertőzések, járványok korai felderítésére, előrejelzésre szintén alkalmasak.

„Ha egy növényt fertőzés éri, emberi szemmel nehezebb megállapítani, hogy 3 nappal később betegebb-e, vagy sem. Egy robot egyre pontosabban észleli, és gyakrabban ellenőrzi is. Kontrollálják a veszélyeket, és egyben csökkentik a rovarirtók és más növényvédő szerek használatát” – folytatja a technológia mezőgazdasági és élelmiszeripari használatát ígéretesnek tartó Pekkeriet.

Hamarosan nagyon pontosak lesznek, az áruk csökkenni fog, és kisebb gazdaságok is megengedhetik maguknak, hogy robotokat vásároljanak – összegez.